Vida Gábor ( Budapest, 1937. január 24. – Telki, 2007. december 23. ) fuvolista és polihisztor festő, rajzoló, szobrász, aranyműves, amatőr csillagász és órajavító. Zenei csodagyerekként indult, majd operaházi muzsikus lett. Negyedévszázadon át koncertezett és számos hanglemezen működött közre. Érdeklődése idővel a képzőművészet felé irányult, magas szintű festőtechnikával realista, mégis meseszerű, Andersen és a Grimm-fivérek világát idéző képi világot és stílust teremtett. Művei máig sikerrel szerepelnek a nemzetközi műkereskedelemben. Polihisztorként és ezermesterként több más mesterségben is kipróbálta magát. Élete [ szerkesztés] Édesanyja Bacsó Aranka operaénekes, a budapesti Operaház tagja, édesapja Vida István tisztviselő [1] volt. Szülei hároméves korában, 1940 -ben elváltak, anyja újraházasodott. Nevelőapja Kolsovszky József fuvolista lett, aki szintén az Operában játszott. Iskolai tanulmányait 1943 -ban Pincehelyen kezdte meg az egy évvel korábban alapított Szent Orsolya internátusban.
A képeken leggyakrabban életképek láthatók, családi jelenetek, mulatságok, üzletek, vásárok, különféle mesterek műhelyei gazdag felszereltséggel és részletgazdag ábrázolással. Egyszerűnek tűnő művei arról mesélnek, hogy a munka és a családi élet a valódi örömforrás. Számos alkotásán jelenik meg a kétkezi munka szeretete, pl. hangszerkészítők, órások, üvegfújók, gyógyszerészek és más mesterek ábrázolásakor. Szereplőinek többsége idős vagy gyermek, középkorú csak ritkán bukkan fel képein. Ugyancsak jellemző, hogy zsánerei esti fényben, melegséget árasztó gázvilágításban vagy mécses világánál jelennek meg. Európában a müncheni László Balogh Galéria, az USA-ban a Gallerie Amsterdam forgalmazta műveit. Képei több ezer eurós aukciós árakon kelnek el árveréseken. Hóember című képe – melynek témáját fia javasolta neki – például 15 ezer eurós áron szerepelt. Ezermesterkedés Minden munka érdekelte, mindent szívesen kipróbált. 1974 -ben elkészítette a Hüvelyk Matyi című diafilmet Walla Gézánéval közösen.
Budapest 2001. Florida, Budapest 2004. USA Richmond 2005. Ebenfurth, / Nemzetközi Művésztalálkozó/ 2006. Kisszállás, Magyarország 2009. Duna Palota / Classical Artist Worldwide/ 2011. Budapest / Körszálló/, Oszaka, Japán 2012. Kertész29 Galéria /3D festmények bemutatása/ 2012. Pipacs Galéria / Telki/ 2012. Halásztelki Művésztelep 2013. Halásztelki Művésztelep, Budapest Pestszentlőrinci Önkormányzat Galéria 2013. Oszaka, Japán 2014. Halásztelki Művésztelep Hamarosan a pécsi oldalon is megtalálhatóak lesznek a festőművész munkái alkalmankét. Az alábbi linkre kattintva több száz festményből válogathatunk.
1991-ben szakvizsgáztam szülészet- nőgyógyászatból, majd ultrahangdiagnosztikai és laparoscopos képesítést is szereztem. Szakvizsgám évében nyitottam magánrendelőmet, ahol azóta is tevékenykedem. 1993-ban sok-sok szerencse kapcsán lehetőségem nyílt új munkahelyet találnom a Kútvölgyi Kórházban (annyi neve volt az intézménynek, hogy egyszerűbbnek tartom így nevezni), ahol 2009. őszéig dolgoztam, (2008-ig Dr. Szalay János vezetése alatt, majd Sándor Főorvos Úrral). 2010. márciusában úgy váltottam munkahelyet, hogy közben nem kellett elhagynom a Kútvölgyi Kórházat, hiszen az ott megnyílt Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinika alkalmazásában álltam részlegvezető főorvosként. ( Igazgató: Prof. Dr. Papp Zoltán). 2013-tól alkalmazotti státuszomat feladva próbálom magam beosztani az időmet, több-kevesebb sikerrel. 2018. decemberétől a Maternity szintet lépett, új helyen, a XII. kerületben, a Királyhágó tér 8-9. szám alatt folytatja működését, minden tekintetben európai élvonalat kínálva pácienseinknek.
olaj, farost, j. j. l. : VG, 27 x 37, 5 cm, 1990 körül Vida Gábor igazi polihisztor, hiszen egyszerre rajzoló, szobrász, amatőr csillagász, órajavító és festő. Érdeklődése idővel a képzőművészet felé irányult, magas szintű festőtechnikával realista, ám mégis meseszerű a német romantikus festő Carl Spitzweget idéző módon festette meg képeit. A Korán kelők egyik mulatságos életképe a művésznek, rajta egy álmaiból felriadt asszonyt látunk, akit egy férfi keltett fel. Vida meseszerű olajvászna eszünkbe juttathatja a ázadi nagymesterek, főként Vermeer, Jan Van Eyck képi világát is.
(2001). ISBN 3920746465 További információk [ szerkesztés] Vida Gabor Auction Price Results. Invaluable. (Hozzáférés: 2020. február 2. ) Vida Gábor Artworks. MutualArt. ) Gabor Vida. Gallerie Amsterdam. ) Hüvelyk Matyi. Diafilm. Virtuális Diamúzeum. február 18. ) Nizalowski Attila - Szabó Levente: Egy – itthon – elfeledett reneszánszember: Vida Gábor emlékezete., 2020. február 8. február 11. )
Értékeléseim Ajánlatkérő Vida Gábor 2021-11-15 11:02:14 5 Megbízható, korrekt, szépen dolgozik. 2021-02-26 19:25:08 Nagyon precíz, megbízható és gyönyörű munkát ad ki a kezei közül. Csak ajánlani tudom. Nagy Nikolett 2020-12-08 15:48:42 Meg voltunk elégedve vele, teljesen jó szakember. Hidvéginé Tóth Erzsébet 2020-10-26 07:51:22 A megkeresés után nagyon gyorsan jelentkezett, pontosan bemérte a feladatot, a munka elvégzéséhez felkészülten érkezett, munkavégzés alatt semmiben nem hátráltatott! A munka elvégzése után összetakarította a hulladékot! Barátságos, jó megjelenésű! Ha a jövőben a szakmájához kapcsolható problémám adódik mindenképpen Őt kérném, sőt másoknak is szívesen ajánlanám! Sarvari Balazs 2020-09-01 10:11:38 0. 5 Eljött és felmérte a munka jellegét, méretét János 2020-08-10 06:35:33 Pontos, precíz, szép munkát végez. Mindent el mond mi hogy fog törtnéi, és mi a következő lépés. Mindent meg lehet vele beszélni és ő meg is tudja csinálni.
Az olajfesték eleve lassabban szárad a korábban széleskörűen alkalmazott, pasztellesen száradó temperánál. Az olajképek készítése ezért több időt és türelmet igényel azokénál, de költségesebb is. Egy-egy filmszerű réteg száradása néhány óra vagy nap helyett akár egy hét vagy hónap is lehet. Ha a száradás nem kellő, akkor az egész festmény könnyen ráncosodhat és tönkremehet. A festékrétegek tulajdonságai és egymásra hatásai alapvetően határozzák meg a mű karakterét és optikai jellemzőit, ezért azok előzetes megtervezése – ideértve a pontos rajzot is – elengedhetetlen. Az utólagos hibajavítás – pl. egy hiányzó részlet pótlása – ugyanakkor nagy nehézségekkel jár. Vida polihisztori adottságai nagyban segítették abban, hogy perfekcionista célkitűzéseket követve saját, egyedi festői stílust hozzon létre. Nemcsak a régi technikákat sajátította el, de saját festői módszereket is kidolgozott, sőt a szükséges ecseteket, festőszerszámokat is maga készítette. Meseszerű témáit egyéni képi világában jelenítette meg, melyet Vermeer, a 17. század holland kismestereinek, illetve a 19. századi biedermeier stílusából fejlesztett ki.
Lukács Kolozsvár felé veszi az irányt, eléggé szokatlan útvonalon, Afrikán keresztül. Az első világháború, Budapest román megszállása, a trianoni békeszerződés ellenére is haza akar jutni a városba, ahol az ő lelke van, ahol (az afrikai törzsi varázsló szerint) meg tud halni. Ahol remélhetőleg várja őt élete szerelme, festő barátja, és természetesen a Mátyás-szobor. És a jóbarát rajza a szoborról, a mellékalakok csoportja az állítólag már Jókai által is hiányolt női figurával kiegészítve. Lukács a háború utáni zavaros körülmények közt történő vándorlása során végig félelem nélkül áll bele a különböző életveszélyes helyzetekbe. Mint egy antik tragédia hőse, aki ismeri végzetét. És közben úgy érezzük, hogy ez a kegyetlen, gyilkos világ mintha Lukáccsal (kivételesen) barátságos lenne. Talán azért, mert csupa olyan emberrel kerül kapcsolatba, akik bizonyos mértékben hasonlítanak hozzá: mást csinálnak, mint amit valójában szerettek volna, mást tesznek, mint amit elvárnának tőlük. A reményteljes, jeles tanuló Werner Lukácsból végül "semmi nem lesz".
Vitaking C Vitamin, 2024