Ez a videó, amely alább megtekinthető nem a művészetről és a zenéről szól. Ennek ellenére úgy gondoltuk, hogy helye van iskolánk honlapján, mert mindannyian, akik itt tanítunk, elkötelezettek vagyunk egy tisztább jövő iránt. Nagyon elkeserítőnek tartjuk, hogy az a folyó, amely az életet hivatott táplálni, fuldoklik az emberi tevékenységnek köszönhetően. Úgy gondoljuk, hogy nem csak a Tisza mentén élőknek kell elgondolkodniuk és változtatni a természethez való hozzáállásukon, hanem mindannyiunknak! Az a legjobb szemét, amit nem termelünk meg!
Emberközeli történet a Tisza és Kárpátalja hulladékproblémájáról és arról miként küzd a két főszereplő és az önkéntesek az emberi felelőtlenség ellen. A Tisza forrásától egészen a Fekete-tengerig! Folyóink szennyezettsége és a probléma megoldása egyre sürgetőbb feladata lett világunknak. A Tiszát érintő műanyagszennyezés pusztítja a folyó élővilágát és elcsúfítja partjait. Viktor Bucsinszky és Franz Béla kárpátaljai környezetvédők, a hulladékprobléma enyhítése érdekében néhány éve nyitottak egy kisebb, ámde annál hatékonyabb hulladékkezelő udvart, ahol a szelektív hulladékot csoportosítják. A filmben a rendező személyesen kíséri végig küzdelmes hétköznapjaikat. Kézen fogja a nézőt és elviszi magával Kárpátaljára, majd egészen a Duna-deltáig és a Fekete-tengerig. Bemutatja a főszereplők céljait, motivációját és azt is, hogy missziójuk során milyen nehézségekbe ütköznek. A film további történetei során a kárpátaljai hulladékprobléma okaira is fény derül. A film egyik fő célja, hogy szemléltesse a pozitív szándékot és igyekezetet, amit magyar és ukrán aktivisták tesznek a probléma megoldásáért.
2022. április 7. Csütörtök Herman Vélemény (H)arctér Keresztút Vatikáni Figyelő Családháló Pengető Kultúra Szabadidő Spiritusz vélemény koronavírus 2022-es választások Kárpátalját lassan elönti a harminc év alatt felgyülemlett szemét Ljasuk Dimitry rendező a helyszínen forgatott megrázó filmet. Szerinte most arra van szükség, hogy a tömegek változtassanak.
A Tisza nevében pedig egy merész lépésre szánja el magát: a rahói szeméttelepről bejelentkezve igen fontos üzenetet és kérést intéz Ukrajna jelenlegi elnöke, Volodimir Zelenszkij felé. A film nyitójelenete épp ide, Rahóra visz minket: hidegrázós képekkel és zenei aláfestéssel kísérve követjük végig Dimitry és utastársai lépéseit a rahói szemétlerakat felé, ami a Tisza töltésén található évek óta. Aki csak szemernyit is aggódik a környezete és a természet állapota iránt, a meghökkenés és a felháborodás után felteszi a kérdést: hogyan lehetséges ez? A kárpátaljai szeméthelyzetet és annak a Tiszára gyakorolt hatását kell megértenünk, ehhez pedig a helyszínre kell mennie a rendezőnek. Beregszászra vezet első útja, ahol 2019 szeptembere előtt nem létezett szelektív szemétgyűjtés. Viktor Buchynskyy és társa, Oleg ekkor indította el szelektív gyűjtőpontját Színes tartályok néven a város szélén, egy régi szovjet gyár udvarán. Itt már kora reggel zajlik a munka: érkeznek a hulladékok, szétválogatják és külön csomagolják őket, a veszélyes hulladékokat is begyűjtik.
Ha nem lenne Budapesten szemétszállítás, akkor mit tenne a szemetével? Hova tenné? Az utca végére? Az erdőbe? Gyártelep mellé? Vagy a Rákos-patak partjára? A szemét egy része, ami a Tiszába kerül, részben a szemétszállítás hiányaként kerül a folyóba. Ez derül ki Ljasuk Dimitry ma este a YouTube-on debütáló, A Tisza nevében című filmjéből. Az 55 perces dokumentumfilm négy országban, Ukrajnában, Magyarországon, Szerbiában és Romániában játszódik, a probléma ugyanis nem csupán egy nemzetet, hanem a Kárpát-medence összes országát érinti. A film tíz szereplő érzésein és személyes példáján keresztül, különös érzékenységgel mutatja be a környezetszennyezés határokon átívelő problémáját. A képsorok annyira kijózanítóak, hogy mire az ember a végére ér a dokumentumfilmnek, garantáltan elmegy a kedve attól, hogy PET-palackos üdítőitalt vásároljon a közértben. Míg a nézőnek ez jut eszébe, illetve a képsorok láttán mardossa a szekunder szégyen, addig a filmben felbukkanó civilek egyike például cselekszik, és szemétlerakó telepet nyit önerejéből, mert a gyerekére egy szebb Tiszát hagyna.
Tegnap debütált a Youtube-on Ljasuk Dimitry, A Tisza nevében című dokumentumfilmje, mely a Tisza illetve Kárpátalja hulladékproblémáját mutatja be. Az 55 perces dokumentumfilm a Tisza folyása mentén fekvő négy országban, Ukrajnában, Magyarországon, Szerbiában és Romániában játszódik és 10 szereplő személyes példáján, különös érzékenységgel mutatja be a környezetszennyezés határokon átívelő problémáját. Úgy gondolom, hogy egy ember nem csak egy másik ember iránt érezhet mély szeretetet és kötődést, hanem egy folyó, de akár egy hegy, erdő vagy tenger iránt is. Ha szeretünk valakit, akkor kiállunk mellette, védelmezzük és megpróbálunk tenni érte. –mondta Ljasuk Dimitry rendező a kérdésére A film során végigkísérhetjük a hulladék útját a forrástól egészen a Fekete-tengerig, közben pedig láthatjuk a környezetvédők áldozatos munkáját, ahogy az egész Kárpát-medencét érintő problémával küzdenek. A rendező szponzorok és támogatók nélkül, teljesen egymaga alkotta meg a filmet, hogy alkotói szabadsága a legteljesebb lehessen.
Bár bármelyik környező ország kormányához fordulhatott volna, a Tisza forrása Ukrajnában van, ezért fordult Zelenszkijhez. Helyszíni hulladék-feldolgozás lehet erre a megoldás válogató szalagokkal, darálóval, közömbösítő eszközökkel, ahol mindent újrahasznosítanak, amit csak lehet. Nagy kihívás lenne ez Ukrajnának, ugyanis jelenleg a hulladékok csupán 4 százalékát hasznosítják újra. Ivano-Frankivszk azon kevesek egyike, ahol zajlik hulladék-feldolgozás, igaz nem steril és modern üzemet kell elképzelni, mint Nyugat-Európában. Papírt és műanyagot tudnak feldolgozni. Beregszászra visszatérve szomorú tényre bukkan a film készítője: egy be nem üzemelt, de működőképes hulladékválogató áll Beregszásztól 10 kilométerre. Bár kívülről befejezetlen, odabent a modern gépek készen állnak – azaz álltak már 2012-ben is. Akkor az ünnepélyes átadón próbapréselést végeztek, amelynek során sikeresen elindították a gépeket, de a valódi munka nem kezdődött meg. A pénz viszont eltűnt. Évente harmincezer tonna háztartási hulladékot tudna feldolgozni, ami nagy előrelépés lenne a járásban.
Valcsa 2021. április 1., 12:12 Örülök, hogy elkészült ez a film, ugyanakkor szomorú is vagyok, hogy el kellett készülnie. Hogy az embereknek még mindig nem világos, hogy nem szennyezzük a környezetünket – pláne, hogy ehhez gyakran csak egy pici odafigyelés kéne, olykor csak annyi, hogy pl. hazavisszük magunkkal a szemetünket, vagy keresünk a közelben szelektív gyűjtőt, és nem pedig eldobáljuk útközben… (Számomra az is olcsó kifogás, hogy azért dobálják a folyóba, mert nem megoldott a szemét elszállítása a házaktól… Hát igaz, nehogy nekik kelljen már kicsit gyalogolni, vagy felül biciklire – ami gondolom, csak t'án akad valakinél, lovasszekér, vagy bármi… –, és elviszi azzal. Vannak gyűjtők, lerakóudvarok ott is, megoldható lenne. Ahogyan pl. mi is megoldjuk a használt étolaj gyűjtését és beszállítását, holott nekünk sem a szomszédban van a lerakó, de megoldjuk, elvisszük… Nem pedig kiöntjük itt meg ott, mert úgy kényelmesebb… Sőt, a legelkeserítőbb, mikor mutatják a filmben, hogy az út mentén van hulladékgyűjtő konténer kialakítva, mégis kb.
A szétválogatott hulladékot a 100 kilométerre lévő Ivano-Frankivszkba szállítja el. Úgy tűnik, a lakosság egy része fogékony erre: már érkeznek zsákok szépen szétválogatott szeméttel, ugyanakkor a helyi patakban is találunk rengeteg hulladékot, amit innen a Fekete-Tiszába visz majd a víz. Ezen a vidéken a Zöld Kárpátok társadalmi szervezet már edukációt is indított egy igényesen elkészített ismeretterjesztő füzettel, amit oktatási intézményekben terjesztenek. Kőrösmező egyik kétnyelvű iskolájában pedig példaértékű előrelépés zajlik: a gyerekek nemcsak tanulnak a környezetvédelemről játékos előadások keretében, hanem a gyakorlatban meg is valósítják, ugyanis az iskolában már szelektíven gyűjtik a szemetet. Jó látni, hogy vannak olyan kezdeményezések Ukrajnában, ami hosszú távon hozzásegítheti a lakosságot, hogy tiszta Kárpátaljájuk és szemétmentes Tiszájuk legyen. A Fekete-Tisza Rahónál egyesül a Fehér-Tiszával, innentől hívjuk Tiszának a folyót. Magyarországi belépése után sok dolga akad az aktivistáknak, hogy megbirkózzanak a szennyel.
Vitaking C Vitamin, 2024