Az I Világháború
Az ágyúkat pedig már a tesztelések folyamán kalibrálták: bemérték a lövedék kezdősebességét és erejét, majd pontosan kiszámolták, hová fog becsapódni. Ezeknek köszönhetően a lövedékek 90%-a célba talált. A főleg védelmi funkciót szolgáló lövészárkokkal szemben pedig új vegyi fegyvert, mérgező vagy izgató hatású harci gázokat fejlesztették ki. A haditechnika az első világháborúban számos új, vagy alig ismert fegyver szolgálatba állítását hozta magával, amelyhez nagyon nehéz volt alkalmazkodni. 1919 végén a Huszár-kormány Apponyi Albert grófot kinevezte a magyar küldöttség vezetőjévé a trianoni béketárgyalásokon. Három nyelven elmondott, szónoki teljesítményként kiemelkedő 1920. január 16-i beszéde történeti-jogi érvekkel s a bolsevizmus elleni harcra hivatkozva próbálta Magyarország integritását megvédeni. Mivel azonban a területi kérdést jóval előbb eldöntötték, még azt sem érte el, hogy az új határok mentén élő 3 millió magyar népszavazáson dönthessen, akar-e az utódállamok polgára lenni.
- Az i. világháború előzményei
- Az i. világháború következményei
- Az i. világháború kitörése
- |.világháború fogalmazás - fogalmak erőviszonyok haditervek gépfegyverek lövészárkok fegyver letétel
- Az I. világháború– Rubicon Történelmi Folyóirat
- Az i. világháború frontjai
Az i. világháború előzményei
Az i. világháború következményei
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell az I. világháború kitörésének okait, a szemben álló ellenfeleket; a háború első szakaszának (1914–1916) politikai és hadtörténeti eseményeit. Meg fogod tanulni az I. világháború második szakaszának (1917–1918) hadtörténeti és politikai eseményeit. Meglátod, hogyan befolyásolta az eseményeket az Egyesült Államok és Oroszország lépése 1917-ben, és hogyan fejeződött be a háború. 1914-ben, amikor a nagy háború elkezdődött, mindenki a gyors győzelemben bizakodott. A villámháború azonban állóháborúvá alakult, a frontok megmerevedtek. 1916 végére mindkét félnek egyre nagyobb nehézséget okozott ellátni a harcoló csapatokat és a hátországot, de a háborút folytatni kellett. Nézzük, végül is merre billent a mérleg! Németország 1917 elején meghirdette a korlátlan tengeralattjáró-háborút, amelynek az volt a lényege, hogy a németek minden ellenséges és semleges hajót kilőttek az angol és a francia partok mentén.
Az i. világháború kitörése
- Az I. világháború centenáriuma | MNL SzSzB megyei Levéltára
- Sulinet Tudásbázis
- Adó folyószámla lekérdezés
- Trapézlemez kerítés építés házilag
- Az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékeztünk | Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár
- Stop gyurcsány online szavazás videos
- Az I. világháború lezárása - Cultura.hu
- Az i. világháború tétel
- Az i. világháború előzményei
- Mikor tört ki az első világháború
|.világháború fogalmazás - fogalmak erőviszonyok haditervek gépfegyverek lövészárkok fegyver letétel
Az I. világháború– Rubicon Történelmi Folyóirat
Maga Sipos Gyula írja, hogy minden a bizalomra épült: ha nem bíztak volna egymásban, nem tudtak volna talpon maradni. Ez a bizalom ma már szinte ismeretlen fogalom. " A rendező: Burján Zsigmond (Fotó: Kiss László) forrás: A szerző véleménye: A lövészárokban átélt borzalmak hatalmas mentális és lelki megterhelést okoznak a besorozott katonáknak. A 21. században szinte felfoghatatlan, hogy mit élhettek át őseink a fronton. A Csak még egyszer előre! című film emberi szempontból mutatja be az I. világháború szenvedéssel teli világát. Lebilincselő látni hogyan kommunikáltak, harcoltak és tartották egymásban a reményt dédapáink. Azok az őrülten szoros baráti/bajtársi kapcsolatok, amik ott szövődtek megismételhetetlenek a mai körülmények között. Éppen ezért nagyon fontos kutatni, és foglalkozni a Nagy Háború,, egyszerű katonáinak" sorsával: talán elleshetünk valamennyit szolidaritásból, kitartásból és barátságból a 20. századi lövészárkok mélyéről… Honnan vették az emberfelettihez az emberi erőt őseink?
Az i. világháború frontjai
Olaszországban például a háború után kapott kártérítések eltörpültek az emberi és anyagi áldozatok mellett. A legyőzött hatalmak – Németország, Ausztria, Magyarország és Bulgária – népessége számára méltánytalan büntetésnek tűntek a rájuk vonatkozó békeszerződések. A demokratikus (Németországban és Ausztriában) és a tekintélyelvű (Magyarországon és időnként Bulgáriában) kormányok is hamarosan megszegték a szerződések katonai és pénzügyi feltételeit. A békeszerződések nagy terhet jelentő rendelkezéseinek átdolgozása és megtagadása a külpolitikájuk kulcsfontosságú része lett, ami destabilizálta a nemzetközi politikát. A háborús bűnösségi záradék, a kötelező jóvátétel megfizetése és a német katonaságra vonatkozó korlátozások például különösen megterhelőnek tűntek a legtöbb német számára. Az 1920-as és 1930-as évek elején a Versailles-i békeszerződés módosítása volt az egyik olyan alapelv, amely annyira hitelessé tette a radikális jobboldali pártokat, például Hitler náci pártját is, a szavazók többsége számára.
Az I. világháborús pusztítások után a győztes nyugati hatalmak szigorú békeszerződések sorát kényszerítették a legyőzött országokra. Ezek az egyezmények jelentős területektől fosztották meg a központi hatalmakat (Németországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát, illetve az Oszmán Birodalmat és Bulgáriát), és jelentős jóvátétel megfizetésére kötelezték őket. A háború példátlan változásokat hozott Európában. Közvetlen következményeként a német, az osztrák-magyar, az orosz és az ottomán birodalom is megszűnt létezni. A Saint-Germain-en-Laye-ben 1919. szeptember 10-én kötött békeszerződés megalapította az Osztrák Köztársaságot, amely főként a megcsonkított Habsburg állam német nyelvű területeiből állt. Az Osztrák-Magyar Birodalom átadta koronabirtokait az újonnan létrejött utódállamoknak, többek között Csehszlovákiának, Lengyelországnak, illetve a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak, amelyet 1929-ben Jugoszláviára neveztek át. Emellett Dél-Tirol, Trieszt, Trentino és Isztria területeiről Olaszország, Bukovináról pedig Románia javára mondott le.
Németország emellett légierővel sem rendelkezhetett. A németeknek eljárást kellett indítaniuk a császár ellen az elkövetett háborús bűnökért, más vezetők ellen pedig az agresszív háború kirobbantásáért. A lipcsei tárgyalások főként felmentésekkel végződtek, anélkül, hogy a császár vagy bármelyik fontos nemzeti vezető jelen lett volna a vádlottak padján, ezért még Németországban is kirakatpereknek tekintették őket. Az újonnan megalakult német demokratikus kormány a versailles-i békeszerződést "békediktátumnak" (Diktat) tekintette. Franciaország, amely a "nagy négyes" többi tagjánál nagyobb anyagi veszteségeket szenvedett, ragaszkodott a szigorú feltételekhez, azonban a békeszerződés összességében nem rendezte az I. világháborút kirobbantó nemzetközi viszályokat. Ellenkezőleg, inkább akadályozta az Európán belüli együttműködést, és elmérgesítette azokat a háborút okozó problémákat. A háború szörnyű áldozatokat és rengeteg emberéletet követelt minden oldalon, és a veszteségek óriási súlyként nehezedtek a legyőzöttekre és a győztesekre is.