Olvasási idő: 2 perc Bontás utáni építési munkákkal kezdődött meg a komáromi Csillag erőd közel hatmilliárd forintos felújítása. Siklósi József, Komárom főépítésze szerint az intézmény várhatóan 2019 közepén fogadhatja az első látogatókat, mivel a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait és ennek köszönhetően eredeti állapotában állítják vissza az erődöt, ahol ez lehetséges. Az egykori laktanyaépületben korhű állapotban rendezik be a tiszti és a legénységi helyiségeket, valamint az ágyú- és lőállásokat is visszaállítják történelmi állapotukba. Az udvaron helyet kap majd egy modern játszótér és egy szabadtéri színpad. A helyreállítás után a Liget Budapest Projekt keretében az erődbe kerül a Szépművészeti Múzeum antik szobrokat ábrázoló gipszmásolatainak nagy része, mintegy 350 műtárgy. A múzeumi funkciónak megfelelően az erőd épületét új termekkel bővítik, a bejárati fogadótér várótermet konferencia termet kap majd. A kiállított szobormásolatok közül vannak olyan hatalmasak is, melyek az eredeti épületbe nem férnek be, ezeknek az épület belső udvarában egy új csarnokot alakítanak ki.
A legdélebbi ponton, a mai Igmándi erőd helyén is állt egy cölöpökkel kerített földerőd. Az erődrendszert sohasem tudták bevenni a császáriak, és ahogy már jeleztük, Klapkáék szeptember 27-én előnyös feltételek mellett adták át az osztrákoknak a várat. És két évre rá már folytatódott is az erődrendszer további kiépítése. A sors iróniája azonban, hogy mire megépült, a hadtudomány túllépett mindezen, és valójában már nem is került sor az erődrendszer tűzpróbájára. Az első világháborút lezáró békeszerződés értelmében Komárom nagyobbik, 97 százalékban magyar népességű északi része Csehszlovákiához került. A Monostori erőd, a Csillagerőd és az Igmándi erőd ellenben magyar fennhatóság alatt maradt a Duna déli partján. 1923-ban mindhármat műemléki védettség alá helyezték. Budapestről Komáromba Az 1896-ban alapított Szépművészeti Múzeum a korszak tendenciáit követve szobrászatimásolat-gyűjtemény létrehozása mellett döntött. A korabeli idealista szemlélet szerint ezzel sokkal szélesebb körben vált hozzáférhetővé a művészet, azon belül is a szobrászat története.
A látogatók interaktív panelek segítségével kaphatnak bővebb információt a szobormásolatokról: a segédeszközöknek köszönhetően rövid leírásokat olvashatnak a műalkotásokról, például megtudhatják, hol készültek az eredeti szobrok. A kiállított gipszöntvények közül talán a milói Vénusz és a Laokoón-csoport a legismertebb, de ezeken kívül számos híres ókori szobrot is felvonultat a tárlat. (Borítókép: Gáll Anna / Index)
Vitaking C Vitamin, 2024